2007. szeptember 29., szombat

Erkölcs nélkül nem létezhet modern társadalom

The immorality of the real socialism and the immorality of the interestcapitalism are still the same. Both systems are bipolar in which the ruling elite and their servants makes abouse of the power. The universally valid moral principles are suppressed. - the interestcapitalism is an expression of the author for the currently running capitalism with debt money based monetary system - The Rule of Law plays an important role in the society. It protect the members of the society ranging from the individual, and then the family, to the broader family, to the nation.
The right to the private property is also part of the Rule of Law. The real socialist party-states weren't dissolving the private property, instead with dictatorial techniques accroached from the population. Conversely, after the democratic transformation, the democratic state definitively sold out the citizen's properties. The real owners, the population didn't authorized the state to do that. Since this form of common property wasn't formed by a voluntary cooperation, but with coercion, the state gravely violated the fundamental human right, the right to the private property. No settlement of accounts could be attained until now. For now almost everything is sold out for nothing, just for discharge of debt. And the actual administration tells the people, "You the people, were spent too much!" Some of the betrayed population still believe in the socialism in here, because it sees that something is going wrong with the democracy, but does not understand the overall process. I mean, the betrayal of the population just began in the socialism, but now is to be fulfilled.
The text below (in hungarian) also introduces the role of a Constitution based on the Rule of Law.

A létező szocializmus és a létező kamatkapitalizmus erkölcstelensége egy és ugyanaz. Mindkét társadalmi formáció kizárólag az integrált hatalmi elit érdekeit és értékeit érvényesíti. A reálszocializmusban a hatalmi elit az állam segítségével rendelkezik a társadalom vagyonával és az állampolgárok életével. A kamatkapitalizmus létező demokráciájában pedig a pénzvagyon monopóliumával rendelkező hatalmi elit és korporációs vezérkara a pénzmonopólium és a gazdasági hatalom segítségével dominálja az államot és uralkodik a tőle pénzügyileg, gazdaságilag és politikailag is függő állampolgárok felett. A létező szocializmus és a létező kamatkapitalizmus egyaránt kétpólusú társadalom, amelyben lényegében ugyanaz a pénzügyi, gazdasági, politikai elit, valamint szellemi kiszolgáló csapata gyakorolja a hatalmat. A minden egyes ember optimális fejlődését biztosító egyetemes erkölcsi normák pedig háttérbe szorulnak vagy kiiktatódnak.

Egy modern társadalomban azonban szükség van olyan államok és elitek felett álló általános érvényű szabályokra, amelyek nemcsak az uralkodó réteg érdekeit és értékeit szolgálják, hanem a társadalom valamennyi tagja szükségleteit, érdekeit és értékeit. Ezeket a legalapvetőbb, univerzális szabályokat még a legkiválóbb szakértők sem képesek megalkotni. Egyetlen nemzedék legkiválóbbjai sem alkalmasak arra, hogy ezen államok, társadalmak, korok felett álló általános szabályokat feltalálják. Ezek a szabályok a történelmi fejlődés során kristályosodnak ki, és az egymást követő nemzedékek fokozatosan fedezik fel őket, fogalmazzák meg, gyakorolják, és adott esetben le is írják. Azok a társadalmak, amelyek ezeket az állam felett álló legalapvetőbb társadalmi együttélési szabályokat ki tudták fejleszteni és ezek szerint tudták közösségi életüket megformálni, azok optimálisan fejlődtek és sikeres népekké, társadalmakká, államokká váltak.

Azok a társadalmak, amelyek felül tudtak emelkedni törzsi, partikuláris létformáikon, képesek voltak nagyobb és összetettebb társadalmak kifejlesztésére és a kölcsönös függőség korszerűbb és személytelenebb formáinak és gyakorlatának a kialakítására. Ezek a népek és társadalmak nemcsak számbelileg növekedtek, de a létüket megalapozó legalapvetőbb normák és szabályok is ismertekké váltak és elterjedtek. Ezt felfoghatjuk a civilizáció egyfajta gyakorlati megvalósulásának is. De a törzsi rendszeren való felülemelkedés nem jelentheti egy másik extrém normának az átvételét. Meg kell őrizni a modern társadalom fejlettebb rendszerén belül is a családot, az egyéb személyi kapcsolatokra épülő közösségeket - például a vallási és lakóhelyi közösségeket -, valamint a nagyobb családot, a nemzetet. A nemzet felszámolása a nagyobb család megszüntetését jelenti. Az egyén csak a közösségen belül képes gyakorolni a minden egyént megillető emberi jogokat és a közösségi létet szabályozó politikai szabadságjogokat. Minden egyén csak a közösség tagjaként fejlődhet optimális individuummá.

Ezért az új erkölcs, amely meghaladja a törzsi önzést, amely lehetővé tette, hogy az emberiség a primitív létformából kikerülve modern társadalmat alkothasson, nem létezhet az államok felett álló, a kormányok és parlamentek által meg nem változtatható JOG-ok nélkül. Nemcsak technikai modernizmus van. A társadalmi modernizmus, a társadalmi együttélés minőségi fejlesztése a szabadság-egyenlőség-testvériség hármas követelményének az együttes érvényesítésével állandó feladat, mert a három követelmény belső egyensúlya szükségszerűen felbomlik, és azt újból - magasabb szinten - helyre kell állítani. A modern társadalomnak természetesen a JOG-ai közé tartozik az emberi jogok és a politikai szabadságjogok történelmileg kifejlődött rendszere. Ezekből is kiemelendő a magántulajdonhoz való jog, a demokratikus együttélési szabályokban testet öltött becsületesség és tisztesség, valamint a szűkebb és a nagyobb családi közösség (a nagyobb család a nemzet) megőrzése. De itt kettős követelményekről van szó. A magántulajdon szentsége csak a köztulajdon szentségével együtt érvényes. Mert egyes feladatok ellátására a magántulajdon az optimális, más feladatok elvégzésére a magántulajdon teljesen alkalmatlan és kizárólag a köztulajdon képes rá. Külön tanulmány tárgyát képezhetné az, hogy a magántulajdon, amit szeretnek piacnak nevezni, mennyire nem alkalmas fontos társadalmi problémák megoldására. A magántulajdon ugyanis egydimenziós feltételrendszer szerint működik, és mindent alárendel a kamat és a profit törvényszerűségeinek.

A reálszocialista pártállam diktatórikus eszközökkel magához ragadta az állampolgárok tulajdonát. A rendszerváltást követően a létező demokrácia állama viszont végleg eladta másoknak az állampolgárok nála lévő, de általa csak kezelt vagyonát, és ezzel súlyosan megszegte a magántulajdon alapvető emberi jogát, miközben képmutatóan pontosan ezen emberi jog helyreállításáról beszélt. Mindezt tette azért, hogy véget nem érő kamatfizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tegyen.

A pénzgazdaság a kamatmechanizmus szerint működik. Az emberi élet és a társadalom azonban számos olyan rendkívül fontos feladat elvégzését megköveteli, amelyeken sem kamatnyereséget, sem profitot előállítani nem lehet. Ilyen többek között a társadalom gyengébb tagjairól, a gyermekekről, az öregekről, a betegekről és a szegényekről való gondoskodás. De még az egészségügy is idetartozik, mivel azoknak az életéről is gondoskodni kell, azokat is gyógyítani és ápolni kell, akiknek az élete már nem alkalmas arra, hogy a pénzvagyonos és korporációs elit számára hozamot termeljen kamat és profit formájában. Folytathatnánk a példák felsorolását, itt azonban csupán arra akartunk utalni, hogy erkölcstelen minden olyan magántulajdon, amely nem párosul köztulajdonnal, és ahol a kettő nem tartja egyensúlyban egymást. Az állam pedig nemcsak államosítással, de privatizációval sem veheti el állampolgáraitól azok tulajdonát.

Ami pedig a becsületességet, a tisztességet és a közéleti morált illeti, amely nélkül valódi demokrácia nem működhet, szintén csak ellentételes követelmények együttes teljesítésével oldhatóak meg. Nem tekinthető tisztességesnek azt állítani, hogy egy társadalomban egyforma súlya van annak, akinek milliárdjai vannak, valamint annak, aki küszködik azzal, hogy kifizesse a lakbérét és villanyszámláját, és aki egyik napról a másikra él. Nem tekinthető tisztességesnek, ha az elit kisajátítja magának az érdemi döntés monopóliumát, és a demokráciát négyévenkénti formális választásokra szűkíti, ahol a lakosság a valódi kérdések között nem is választhat, mert ezek a valódi kérdések nem is képezik a választási kampányok tárgyát. A pártok kisajátították a társadalom döntési jogát. Szabállyá tették, hogy választási ígéreteiket nem kötelesek betartani, azokat tulajdonképpen a választási színjáték szükséges kellékének tekintik csupán. Ezért csak az nevezhető tisztességes és becsületes társadalomnak, amelyben megmarad a választópolgárok önrendelkezése az érdemi kérdések eldöntésére, és ahol nemcsak ahhoz van joguk, hogy minden kérdésről érdemi tájékoztatást kapjanak, hanem ahhoz is joguk van, hogy arról a döntést kellő tájékozottság birtokában maguk hozzák meg.

Ennek előfeltétele, hogy az államok felett álló tisztesség követelménye megjelenjen olyan állami akaratot kifejező törvényekben és jogszabályokban, amelyek előírják, hogy valamennyi politikai párt és minden egyes parlamenti és önkormányzati képviselő a visszahívhatóság terhe mellett köteles azt a programot betartani, amelyre megválasztották. Ugyanis csak addig tekinthető a választópolgárok legitim képviselőjének, ameddig a választópolgároktól kapott megbízatását hajtja végre. Ha erre meggyőződésből nem hajlandó, vagy korlátozott lehetőségei miatt erre nem képes, akkor az államok felett álló tisztesség azt követeli az ilyen közéleti tisztséget betöltő személytől, hogy mondjon le, és ne bitorolja továbbra is a választópolgárok döntési jogát a közéleti kérdésekben.

A másik rendkívül fontos JOG a közösség védelme, mert minden egyes ember csak közösség tagjaként képes teljes értékű emberi életet élni, és képességeit maximálisan kibontakoztatni. A közösség alapvető egysége, mint már utaltunk rá, a család. De rendkívül fontosak a közvetlen személyi kapcsolatokon alapuló vallási, lakóhelyi, szakmai és közös célok elérésére létrejött közösségek. A családdal egyenlő fontosságú, nélkülözhetetlen közösség a nemzet, amely az azonos nyelvi, történelmi, kulturális és vérségi kötelékeken alapul, és amelyek nélkül az egyén többi közösségei sem létezhetnek.

E felsorolt alapkövetelmények mind kettős követelmények, és egy folyamatosan fenntartandó egyensúlyi állapotot tesznek szükségessé. Ahhoz, hogy sikeresek legyenek, nem elengedhetetlen feltétel, hogy ezzel valamennyi ember pontosan tisztában legyen. Sokkal fontosabb, hogy érezze, és ennek megfelelően cselekedjék.

A magántulajdon intézménye a társadalom egy kisebbik része számára rendkívül sok előnnyel jár, míg a társadalom egy jóval nagyobb része számára igen lényegesek a hátrányai. Az a körülmény, hogy lehetővé teszi a gazdasági folyamatok felgyorsulását, a tulajdon mozgását, az árucserét, végső soron az egész társadalom számára előnyös. Még akkor is, ha ezekből az előnyökből igen aránytalanul részesednek - például Magyarországon - a rendszerváltás vesztesei és nyertesei. A magántulajdon, ha kellően kiegyensúlyozza a köztulajdont, akkor megteremtheti az optimális társadalmi munkamegosztást, amely jól szolgálhatja a társadalom minden egyes tagja szükségleteinek a kielégítését. Ha tehát megvalósul a magántulajdon és a köztulajdon, a magánérdek és a közérdek megfelelő egyensúlya, akkor ez elősegítheti, hogy a társadalom a nagyobb szakosodással, a gyorsabb specializációval, nagyobb termelékenységgel elősegítse a társadalom valamennyi tagjának a növekedését.

Az erkölcs és a vallás közti szoros kapcsolat ismert tény. A modern társadalom új erkölcse természetesen összeütközésbe kerülhet elsősorban olyan tabuvá vált hagyományokkal, amelyek merev alkalmazása ma már idejétmúlt. A vallás azonban az ember metafizikai szükségleteit elégíti ki, amennyiben összekapcsolja a transzcendens dimenzió révén nemcsak az emberiség egészével, a korábbi nemzedékekkel, tehát letűnt korok embereivel és kultúrájával, hanem a világegyetem egészével. A vallási tanításokban megőrződött erkölcsi normák az államok felett álló JOG metafizikai hátterét alkotják. S itt kell rátérnünk arra, hogy miért óriási vesztesége a magyar államnak, hogy 1989-ben és 1990-ben nem állították helyre a magyar történelmi alkotmány jogfolytonosságát.

..folytatjuk

Drábik János – Uzsoracivilizáció (Usury Civilization) c. könyvéből idéztem.

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

China and Russia put the blame on some screwed up experiments of US for the earthquake that happened in Haiti.
Chinese and Russian Military scientists, these reports say, are concurring with Canadian researcher, and former Asia-Pacific Bureau Chief of Forbes Magazine, Benjamin Fulford, who in a very disturbing video released from his Japanese offices to the American public, details how the United States attacked China by the firing of a 90 Million Volt Shockwave from the Americans High Frequency Active Auroral Research Program (HAARP) facilities in Alaska
If we can recollect a previous news when US blamed Russia for the earthquake in Georgio. What do you guys think? Is it really possible to create an earthquake by humans?
I came across this [url=http://universalages.com/hot-news/what-happened-in-haiti-is-it-related-to-haarp/]article about Haiti Earthquake[/url] in some blog it seems very interesting, but conspiracy theories have always been there.

Névtelen írta...

Hi, as you can see this is my first post here.
In first steps it's very good if someone supports you, so hope to meet friendly and helpful people here. Let me know if I can help you.
Thanks in advance and good luck! :)

Névtelen írta...

Hi,

I am new here..First post to just say hi to all community.

Thanks